Síri csend fogadta a csapatokat Pécsett, a lelátókon helyet foglaló mintegy 3000 nézőt úgy tűnt, nem hozta lázba a mérkőzés. A kiváló időben halkan elsziesztáztak, az embernek olyan érzése volt, mintha megyei találkozón lenne. Amikor Sidibe az első percben hatalmas helyzetben a háló helyett mellé fejelt, a hazaiak megkönnyebbült sóhaját is lehetett hallani. Pár perc után aztán a Lokit elkísérő közel száz drukker elkezdte bíztatni kedvenceit, így legalább a hangulat valamelyest javult. A két gárdának a pályával is meg kellett küzdenie, a néhol göröngyös talajon össze-vissza pattogott a labda.
Ahogy Keszei Ferenc előre megmondta, a védekezésre összpontosítanak majd és kontrával próbálkoznak. Supka Attila azonban kellően felkészítette erre tanítványait, így amikor a hazaiak időnként fel tudtak szabadulni a debreceni nyomás alól és ellentámadást indítottak, akcióik rendszerint már a középpályán elakadtak. Negyedóra telt el a mérkőzésből, amikor egy vendégtámadás végén Halmosit a kijövő kapus buktatta, amiért a játékvezető büntetőt ítélt. A tizenegyest Sidibe értékesítette, előtte azonban még Brnovics kapufája borzolta a pécsi drukkerek idegeit. A piros-feketék első kapuralövését a 26. percben jegyezhettük fel, innentől kezdve azonban némileg felgyorsult az iram, a hazaiak egyre gyakrabban átmerészkedtek az ellenfél térfelére és bizony a mi védőinknek is résen kellett lenniük. Feladatukat azonban megfelelően ellátták, ennek következtében nagy helyzetet nem tudtak kialakítani Kalináék.
Az utolsó tíz percben inkább már a küzdelem dominált, a Pécs ismét visszaállt és arra törekedett, hogy a szünetig ne kapjon újabb gólt.
Támadjatok! Ezzel a csatakiáltással próbálkozott egy hazai néző nagyobb iramra buzdítani kedvenceit, akik a második félidőben az egygólos hátrány ellenére is inkább a biztonságra törekedtek. Supka Attila a 70. percben frissítéssel próbálkozott és Dombi helyére Böőr állt be. Két perccel később növeltük is előnyünket, amikor a középpályás remekül játszotta meg Sándor Tamást, aki egyből Halmosihoz passzolt, ő továbbított Sidibének, a szenegáli támadó pedig két méterről a hálóba fejelt. A gól után újabb csere következett: Brnovics helyett Vukmir érkezett, majd nem sokkal később Halmosit Madar váltotta. A végére kinyílt a Pécs, ezzel több terület adódott a debreceni támadásra, ám gól már nem született. A DVSC teljesen megérdemelten szerezte meg a három pontot a Mecsekalján, ahol csapatunk megdöntötte közel 20 éves nyeretlenségi sorozatát.

Pécsi MFC – DVSC-AVE Ásványvíz 0-2 (0-1)

Pécs, 3000 néző. Vezette: Gergely (Kovács Z., Ferencz)
PMFC: Sólyom – Schindler, Dienes, Bajúsz, Kulcsár (Tarcsa 57.), Szabados (Sipos N., 74.) – Sipos J., Győri J., Pavicsevics, Szekeres – Kalina (Jevdovic 65.)
DVSC: Csernyánszki – Bernáth, Máté, Komlósi, Szatmári – Dombi (Böőr 70.), Virág, Sándor, Halmosi (Madar 82.)– Sidibe, Brnovics (Vukmir 74.)
Gól: Sidibe (tizenegyesből 16.), Sidibe (72.)
Sárga lap: Sólyom (15.), Szabados (17.), Komlósi (49.), Tarcsa (79.)