Már nagyon vártam ezt a napot, mivel nem gyakran adódik ilyen lehetőség, hogy egy nap láthatom élőben játszani a számomra két legfontosabb csapatot(a DVSC-t és a Magyar válogatottat).

Zolival 12:35-kor találkoztam egy Kassai úti buszmegállóban, ahonnan egyenesen a stadio-ba mentünk, ahol már összegyűlt közel 2000 ember. Épp helyet kerestünk magunknak, amikor a hangosbemondó közli velünk, hogy a pestiek busza lerobbant és várhatóan egy órát csúszik a kezdés. Enne egyáltalán nem örültem, mivel nekem 15:45-kor indult a vonatom. Ezt meghallva gyorsan felkerestük a sportcsarnokban lévő büfét és beszélgetés közepette megittunk egy pohár söröcskét, majd körülnézegettünk hátul az edzőpályáknál. A meccs végül negyed három után kezdődött és én ekkor már csak 10-15 percig maradhattam, de szerencsére így is láttam 3 gólt a Mieinktől, így kicsit fájó szívvel hagytam ott a piros-fehér arénát. Itt ketté váltunk Zoli ment haza, én meg az állomásra, már időben ott voltam, így megvettem kényelmesen a visszafelé szoló jegyet is.

A kispesti meccs eredményét végül a vonaton tudtam meg, mivel egy nagyon szimpatikus sportújságiró lány ült velem szemben így volt lehetőségünk beszélgetni egész úton a sportról és egyéb dolgokról. A szerelvény időben futott be a Keletibe, ahol már várt Gyula barátom, akinél az éjszakát is tölöttem.

Első lépséként elmentünk hozzá letenni a taskámat, mert azért csak kényelmesebb nem cipelni egész Pesten keresztül. Sok időnk már nem volt, így csak 2-3 percre léptünk fel a lakásba, aztán mentünk a metrómegállóba, ahol csatlakoztak hozzánk még ketten, így négyen indultunk Újpest felé. Itt már érezhető volt a hangulaton, hogy nem egy operett előadásra mennek az emberek(emberek nagy része részeg, tömött buszok, dudáló kocsik, stb.). Mi most nem vittük túlzásba a sörözést, ott Újpesten ittunk meg két sört a stadioba menet. A beléptetés gyors volt, aztán egy gyors WC és már el is foglaltuk a helyünket a szektoron belül: a negyedik-ötödik sor tájékán voltunk középtájt, elöttünk senki...a szurkolás nem volt rossz, bár nagyon jó lenne egy ember, aki összefogná a publikumot, jah és egy-két dob sem ártana. A mérkőzés eredménye 4-0 lett, amit majdnem nem bírt ki a kerítés, annyit csüngött rajta a "nép" (velünk együtt). Meccs után semmi sem történt, a játékosok 20 másodperc alatt már be is vonultak, felénk sem jöttek, aztán mi is neki vágtunk a Váci út átszelésének. Szerencsénkre sikerült elérni a metrót, így nem kényszerültünk éjszakai járatokra. Fél óra után már otthon is voltunk és nézegettük a neten a többi meccs eredményei, de nem sok öröm lelt minket a horvátok és svédek eredményét látva...

Hajnali 4:45-kor tartottunk ébresztőt aztán kibuszotunk a Keletig és a 6:05-ös IC Rapiddal haza száguldottam csenben, békességben az első osztályon.

Összeségében egy jó túra volt, gólokat láttam bőven, pénzt sem szortam ész nélkül(köszönhetőten a BKV-n való ingyen utazásoknak, mert több, mint 1000Ft lett volna a jegyek ára...), de viszont piszok fárasztó volt...szerdán egy újjabb fővárosi túra, amikoris a svédeket fogadjuk a Puskás Stadionban, ahova már Zoli is elkisér...